Főbb tápanyagok - Mi is az a koleszterin, fehérje, szénhidrát...??

Fehérjék

Nagy molekulájú, nitrogéntartalmú vegyületek, amelyek aminosavakból épülnek fel. A fehérjék eltérő biológiai értékűek lehetnek, amelyet az esszenciális aminosavak mennyisége, és a szervezeten belüli hasznosulás határoz meg.

A sejtek fontos építőanyagai, enzimek, hormonok, immunanyagok alkotó elemei, kolloid tulajdonságaik miatt jelentősek a víz megkötésében, szállításában, és más tápanyagok szállításában, valamint energiaforrásként is hasznosulhatnak.
Fehérjében gazdag növényi táplálékok a száraz hüvelyesek, cereáliák, diófélék-olajos
magvak, állati eredetűek pedig a húsok, halak, tej-tejtermékek és a tojás.

Zsírok

A zsírok vízben nem oldódó, glicerinből és zsírsavakból felépülő vegyületek. A zsírok elsősorban energiát szolgáltatnak a szervezetben, tartalékként felhalmozódhatnak, nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, a sejthártya felépítéséhez, hőszigetelnek (bőr alatti zsír), és egy csoportjuk hormonok valamint a koleszterin és D-vitamin előanyaga is.

Koleszterin

A fejlődésben lévő szervezet számára fontos, mert a sejtfalak alkotóeleme. Az agyvelőben és az idegszövetekben is megtalálható, alapanyaga a D-vitaminnak, nemi hormonoknak és az epesavaknak. Nem csak az állati eredetű táplálékokkal vihető be (belsőségek, tojás, húsok, tejtermékek), hanem a szervezet maga is termel koleszterint, hiány így nem fordul elő belőle.

Szénhidrátok

Csoportosításuk szerint vannak egyszerű szénhidrátok (pl. szőlőcukor gyümölcscukor), kettőscukrok (répacukor, tejcukor, malátacukor) és összetett szénhidrátok (keményítő, glikogén, cellulóz, pektin és az inzulin).A szervezetben elsősorban energiát szolgáltatnak, raktározott formájuk gyorsan mozgósítható tartalék. Az agy fő energiaforrása a szőlőcukor, az összetett szénhidrátok pedig kötő-és támasztószövetek alapanyagai. Ezen kívül a nyálkahártyák váladékának alkotójaként a fertőzések elleni védekezésben is részt vesznek.

Élelmi rostok

Olyan összetett szénhidrátok, amelyeket nem vagy csak igen kis mértékben emészthetőek. A rostszegény táplálkozás számos betegség kialakulásának a rizikótényezője (pl. vastagbéldaganat, elhízás, emelkedett vérzsírszint, időskori cukorbetegség, érelmeszesedés) lehet. Vízoldékony rostanyagok a zöldség és főzelékfélékben, gyümölcsökben lévő pektin, és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található béta-glukán. Vízben nem oldódóak a cellulóz, hemicellulóz és a lignin, amelyek gabonafélékben, olajos magvakban találhatóak.Jelentős vízkötő képességüknek köszönhetően a béltartalom áthaladásának idejét lerövidíti a bélcsatornában, így segít megakadályozni a székrekedés kialakulását. Továbbá a bélcsatornában egyes fajtáik epesavakat, zsírsavakat és koleszterint kötnek meg, ezáltal szerepük van a vér koleszterin szintjének csökkentésében is. Túlzott bevitelük (pl. vegetáriánus étrendeknél) kedvezőtlen, mert gátolhatja egyes vitaminok, ásványi anyagok elszívódását. Testsúlycsökkentő étrendben is jelentős a szerepük, mert nagy vízkötő képességüknek köszönhetően a gyomorban megduzzadva teltségérzetet idéznek elő, gátolva ezzel a további táplálékfelvételt.

Forrás: www.oeti.hu