• Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendõ mennyiségek!
• Segítsünk gyermekünknek megérteni, hogy nincs jó vagy rossz étel. Ismertessük meg minél többféle élelmiszerrel és étellel! Mutassunk jó példát, próbáljunk ki újdonságokat!
• A zsiradékok mennyiségére és minõségére is ügyelni kell!

Táplálkozási és életmód tanácsok a szoptatás idõszakára



Az anyatejes táplálás minden szempontból optimális a baba számára, ezért amíg csak teheti, szoptasson az anya. A baba 6 hónapos koráig ezt mindenképpen ajánlják a szakemberek. Az anyatej termelõdését, optimális összetételét, valamint saját egészségének megóvását, megfelelõ tápanyag-ellátottságát a szoptató anya életmódja, táplálkozása jelentõsen befolyásolja. A baba számára ideális táplálás a szoptatás, ilyenkor az elsõdleges, így nem helyes, ha ez idõ alatt akarja az esetlegesen fennálló súlytöbbletet csökkenteni az anyuka.

Élelmiszerhigiéne

A várandós anyák bizonyos fertõzésekkel szemben sokkal fogékonyabbak. A biztonságos táplálék azt jelenti, hogy kevés az esélye annak, hogy az étel elfogyasztása révén valamilyen betegséget kapjunk.Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen feltétele a baktériumoktól, vírusoktól és vegyi szennyezõanyagoktól mentes étel, élelmiszer. A termelõk, az élelmiszer ­feldolgozók, a piacok, az élelmiszerboltok kötelesek az élelmiszert a lehetõ legbiztonságosabb módon feldolgozni és tárolni.

Az édesítõszerekrõl

A mesterséges édesítõszerek két fõ csoportra oszthatók, vannak energiamentes fajták, és olyanok is, amelyek szolgáltatnak energiát, de kevesebbet, mint a cukor. Az egyes édesítõszerekkel kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre, várandósság alatti fogyasztásukkal kapcsolatban.

? Aszpartám (E951): A fenilalanin és az aszparaginsav nevû aminosavak alkotják, és kis mennyiségben tartalmaz még metanolt is.

Az energia- és tápanyagigény jellemzõi a várandósság folyamán

A fogamzás elõttihez képest több energiára van szüksége a várandós anyukának a magzat, a méh, a méhlepény (placenta) és az emlõ szöveteinek növekedéséhez, az új szövetek alapanyagcseréjéhez és az anyai zsírraktározáshoz. Az energia-és tápanyagigény minden esetben egyéni, amelyet a fogamzást közvetlenül megelõzõ tápláltsági állapot, az életkor, éghajlati viszonyok és a korábbi, illetve erre az idõszakra jellemzõ fizikai aktivitásmértéke határoz meg.

Élettani változások és a súlygyarapodás mértéke a várandósság folyamán

A várandósság folyamán bizonyos élettani változások zajlanak le, amelyekkel összefüggésben megváltozik az anya szervezetének mûködése, közérzete, energia-és tápanyagigénye, táplálkozása.

Belsõ szervek

Több szervrendszer mûködését érinthetik ezek a változások. Így pl. az emésztõrendszert, a keringési rendszert, a hormonális-, légzõ-, kiválasztó-, vérképzõ-, csontrendszert illetve az anyagcserét, amely változások a várandósság alatt fellépõ panaszok, kísérõ jelenségek okai lehetnek.

Gyakorlati tippek várandósoknak

Az egészséges táplálkozás egyetlen étel, vagy élelmiszer tilalmát sem jelenti. Bármilyen táplálék része lehet a helyes étrendnek, ha a mértékletességet betartva, azokat megfelelõ mennyiségben, gyakorisággal és arányban fogyasztjuk.

Minél többféle élelmiszerbõl állítsuk össze az étrendünket.

Táplálkozási tanácsok várandós anyáknak

Egy új élet útnak indítása nagy felelõsség. A gyermeket tervezõ anyának mind lelkileg, mind testileg fel kell készülnie a terhességre. Ideális esetben a várandósságot megelõzi a fogamzásra való felkészülés, mely a tervezett terhességet elõtt legkésõbb három hónappal kezdõdik.

Ezen idõszak alatt, ha szükséges, és eddig még nem tették meg, a szülõknek változtatniuk kell életmódjukon, el kell hagyni a káros szenvedélyeket, olyan étrendet ajánlott kialakítani, amely a születendõ gyermek számára az optimális feltételeket biztosítja. Az életmódbeli és étrendi változtatások nem kizárólag az édesanyát érinthetik, bár kétségtelen, hogy az õ állapota befolyásolja döntõen a magzat fejlõdését.

Mit tehetünk az étrend kisebb sótartalma érdekében?

• A megszokott fûszereken kívül a különbözõ fûszernövények széleskörû felhasználásával, változatosabbá tehetjük ételeinket, és a különféle ízesítési eljárások alkalmazásával csökkenthetõ az ételkészítéshez felhasznált só mennyisége.
  
• A készételek után sózását, és a friss zöldségfélék sózását tanácsos elhagyni.
  
• Ételkészítés közben óvatosan, kóstolás mellett ajánlatos sózni.
  
• Törekedjünk a zöldségek valódi ízének megismerésére!

Gyakorlati tanácsok a kíméletes és zsírszegény ételkészítéshez

Az ajánlott konyhatechnológia jellemzõi:

• kíméletes a táplálékokban lévõ értékes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz
• nem igényel túlzott mennyiségû hozzáadott zsiradékot
• egészségre ártalmas anyagok nem keletkeznek
• a megszokottnál kevesebb konyhasó kerül felhasználásra
• kifogástalan élvezeti értéket biztosít

Gyakorlati tanácsok

• A kíméletes ételkészítési eljárások közül ajánlatos a párolás, ami egyesíti a fõzés és a sütés elõnyös tulajdonságait, gazdagabb ízhatás, magasabb tápérték érhetõ el alkalmazásával.

A vitaminok szerepe, és forrásai

• A-vitamin(retinol):növekedésben, csont,-fog-, hám-, kötõszövet fejlõdésében, bõr és nyálkahártya-, immunrendszer-és retina (szem ideghártya) mûködésében, Forrásai:tej, tejtermékek, vaj, margarin, hús, máj, vese, halmáj, tojássárgája
• Karotin (A-vitamin elõanyaga): antioxidáns hatás, Forrásai: sötétzöld, mélysárga, piros zöldségek és gyümölcsök (pl.: paradicsom, pritaminpaprika, endíviasaláta, mángold, paraj, zöldpetrezselyem, rebarbara, sóska, sütõtök, feketegyökér, kajszibarack, sárgadinnye)
• D-vitamin (kalciferol): csontképzõdésben, fogak épségének megõrzésében, segíti a Ca és a P beépülését a csontba, Forrásai: halak, halmáj olaj, kaviár, tej, tejtermékek, máj, tojás, margarin
• E-vitamin: antioxidáns hatás, növekedésben, sebgyógyulásban, a sejtmembrán-, izomzat-, szív ­és érrendszer-, bõr egészségének védelmében, termékenységben, Forrásai: olajos magvak, hüvelyesek, növényi olajok, búzacsíra
• K-vitamin (fillokinon): csontképzésben, véralvadásban (az anyatejbe nem választódik ki, így a kizárólag anyatejjel táplált csecsemõ számára bevitellel kell biztosítani az újszülöttkori vérzéses betegségek megelõzése céljából), Forrásai: paraj, paradicsom, borsó, brokkoli, káposzta, fejes saláta, tejtermékek, máj

• C-vitamin: (aszkorbinsav): antioxidáns hatás, immunrendszer mûködésében, növekedésben, szöveti regenerációban, sejtvédõ hatás, sebgyógyulásban, hormonképzõ- désben, segíti a vas-, cink ? és réz felszívódását, Forrásai: citrusfélék, kivi, fekete ribizli, piros ribizli, csipkebogyó, szamóca, málna, eper, egres, cukordinnye, zöldpetrezselyem, zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, karalábé, kelbimbó, karfiol, sóska, brokkoli

• Folsav: vérképzésben, emésztõrendszer és szájnyálkahártya épségének megõrzésében, enzimmûködés serkentése, sejtosztódás elõsegítése, magzatvédõ hatás, fejlõdési rendellenességek kivédése, Forrásai:máj, élesztõ, tojássárgája, teljes õrlésû gabonafélék, sárgarépa, paraj, brokkoli, zöldborsó, avokádó, olajos magvak, narancs, banán, sárgabarack
• B1-vitamin (tiamin): szénhidrátok lebontásában, idegrendszer energiaellátásában, Forrásai:Teljes kiõrlésû gabonafélék, élesztõ, hántolatlan rizs, olajos magvak, száraz hüvelyesek, brokkoli, kelbimbó, sóska, tej és tejtermékek, sertéshús, belsõség
• B2-vitamin (riboflavin): szénhidrát-, fehérje-és zsíranyagcserében, nyálkahártya épségének biztosításában,Forrásai: fehérje-és tej, tejtermékek, tojás, hús, hal, máj, gabonafélék, hüvelyes, élesztõ, olajosmagvak, zöldségek és gyümölcsöknagy része
• B6-vitamin (piridoxin):Enzimek mûködésében, fehérje-és zsíranyagcserében, vérképzésben, idegrendszeri mûködésben Forrásai:belsõség, hal, marhahús, tej, tejtermékek, tojás, élesztõ, teljes õrlésû gabonafélék, búzacsíra, szárazhüvelyesek, szója, brokkoli, káposzta, olajos magvak, földimogyoró,csonthéjasok, dinnyefélék
• Niacin: szénhidrát-, zsír-és fehérje anyagcserében, Forrásai: hús, hal, máj, tojás, teljes õrlésû gabonafélék, élesztõ, hüvelyesek, olajos magvak, avokádó, datolya, füge, szilva
• B12-vitamin (kobalamin): szénhidrát anyagcserében, ideg- és emésztõrendszer mûködésének biztosításásban, vörösvértestképzésben, Forrásai:tej, sajt, hús, hal, tojás, belsõség
• Biotin (H-vitamin): enzimalkotó, a fehérje-, zsír-és szénhidrátanyagcserében , haj- és szõrzetnövekedésben fontos, Forrásai: ­hús, tojássárga, belsõség, teljes õrlésûgabonafélék, élesztõ, dió
• Pantoténsav: enzimalkotó a szénhidrát és zsíranyagcserében, sebgyógyulásban, bõr és haj épségének biztosításában, szteroid hormonok-, koleszterin és vérfestékek elõállításában, Forrásai:máj, vese, hús, élesztõ, tojás,teljes õrlésû gabonafélék, száraz hüvelyesekForrás: www.oeti.hu

Fõbb tápanyagok - Mi is az a koleszterin, fehérje, szénhidrát...??

Fehérjék

Nagy molekulájú, nitrogéntartalmú vegyületek, amelyek aminosavakból épülnek fel. A fehérjék eltérõ biológiai értékûek lehetnek, amelyet az esszenciális aminosavak mennyisége, és a szervezeten belüli hasznosulás határoz meg.

A sejtek fontos építõanyagai, enzimek, hormonok, immunanyagok alkotó elemei, kolloid tulajdonságaik miatt jelentõsek a víz megkötésében, szállításában, és más tápanyagok szállításában, valamint energiaforrásként is hasznosulhatnak.

Az élelmiszer adalékanyagokról

A termékek címkéjén az összetevõk között megtaláljuk az E-számokkal is jelzett, az elõállítás során felhasznált adalékanyagokat.

Az ?E-számok? Európa országaiban egységes jelöléssel rendelkezõ adalékanyagok, amelyek azért is kapták ezt a jelölést, hogy az arra érzékeny, allergiás fogyasztók a címkérõl minden körülmények között leolvashassák, ha számukra veszélyes anyagot tartalmaz az élelmiszer. Az adalékanyagokat az élelmiszer tulajdonságainak kedvezõ irányba történõ befolyásolására alkalmazzák.

Mire figyeljünk oda vásárláskor?

Elsõdleges szempont, hogy jó minõségû, biztonsággal elfogyasztható élelmiszereket vásároljunk.

Ennek érdekében tanácsos az alábbi szempontokat figyelembe venni az áru kiválasztásakor.

• A termék minõségét részben a külseje alapján, ránézésre ítélhetjük meg. Mindig friss, ép zöldségfélét, gyümölcsöt válasszunk, csomagolt termékek esetén gyõzõdjünk meg a csomagolás épségérõl.
  
• Fontos szempont, hogy a terméket az üzletben megfelelõ körülmények között legyen tárolva.

A jelölésben megtalálható:

• a szervezet neve,
• a HU-ÖKO-01, vagy a HU-ÖKO-02 kódszáma,
• az ?Ellenõrzött ökológiai gazdálkodásból? vagy ?Ellenõrizte: (kódszám) felirat.

A szervezet zavartalan mûködéséhez a folyadékfelvétel (ételek, italok útján) és a folyadékleadás (vizelet-, székletürítés, párolgás, légzés) egyensúlyára van szükség.

Ezt az egyensúlyi állapotot egyéb tényezõk is befolyásolják, például a fizikai aktivitás, éghajlat, külsõ hõmérséklet, szaunázás, láz, hasmenés és a hányás.Ha felborul a folyadékháztartás egyensúlya, csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítõképesség.

Édességek és cukor

Az édes ízt szinte mindenki szereti, azonban a sütemények, édességek közös jellemzõje a magas szénhidrát tartalom, de többségük magas zsírtartalommal is rendelkezik.
Az édességekben lévõ cukor azon kívül, hogy energiát szolgáltat, semmilyen másértékes tápanyagot nem tartalmaz, ezért a cukrot ?üres? energiának is szoktuk nevezni. A megfelelõ tápanyag ellátottság érdekében fokozottan ügyelni kell a mértékletességre a cukortartalmú ételek, italok fogyasztásában.

? Ételeket, italokat kismértékben édesítsük cukorral vagy mézzel, de számos közülük édesítés nélkül, natúr formában is élvezhetõ (pl.

A sóra szüksége van a szervezetnek, de túlzott bevitele növeli bizonyos megbetegedések kialakulásának kockázatát, fokozhatja a csontokból a kalciumvesztést, így növelve a csontritkulás kialakulásának kockázatát, illetve hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Túlzott bevitele különösen kedvezõtlen ? fõleg a vizenyõ kialakulására hajlamos kismamák esetében ?, ha hiányos kálium és magnézium bevitellel társul.

Az egészség megõrzése szempontjából naponta 2-3 g nátrium bevitelére lenne szükség, amelyet 5-6 g konyhasó fogyasztásával tudunk fedezni.

Mit kell tudnunk a zsiradékokról?

Megfelelõ mennyiségû, és minõségû zsiradékra a szervezetnek szüksége van, hiszen többek között nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, a hormonok képzéséhez, hozzájárul a testhõmérséklet állandó szinten tartásához, és energiát biztosít a szervezet számára.

A zsiradékhoz egyrészt a fõzéshez, szendvicskészítéshez használatos, illetve az élelmiszerekben lévõ ?látható? és ?rejtett? zsiradékok formájában jutunk hozzá.

Mit kell tudnunk a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról?

A zöldségfélék, gyümölcsök bõséges fogyasztása az egészséges táplálkozás gerincét képezik. A zöldség-és fõzelékfélék, valamint a gyümölcsök többsége a hüvelyesek kivételével, energiaszegény és magas víztartalommal rendelkezik. A zöldségféléknek és gyümölcsöknek elenyészõ a zsiradék és fehérje tartalma. Többségüknek a szénhidrát tartalma is alacsony, a burgonya, kukorica, zöldborsó, banán és a szõlõ kivételével.

Húsok, húskészítmények, halak, tojás

Mit kell tudnunk a húsokról, a halakról és a tojásról?

Táplálkozásunkban a húsféléknek jelentõs szerepük van, értékes fehérje-és egyes vitamin és ásványi anyag tartalmuk miatt. Fehérjébõl 100 g húsféle átlagosan 20 grammot tartalmaz. A különbözõ húsoknak fajtától és húsrésztõl függõen eltérõ lehet a zsírtartalmuk(1-40 g/ 100 g).

Egészséges, vegyes táplálkozás esetén a napi B12 -vitamin szükséglet mintegy 70%-át húsokkal és húskészítményekkel tudjuk fedezni.

A tej és a tejtermékek alapvetõ fontosságúak az egészséges táplálkozásban, különösen a fejlõdésben lévõ gyermekek, várandós-szoptató anyukák számára.

Jelentõs forrásai a magas biológiai értékû, könnyen emészthetõ fehérjéknek, amelyeknek közel felét táplálkozás élettanilag nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak alkotják. Ezekhez az aminosavakhoz csak a táplálékaink útján tudunk hozzájutni.

Megfelelõ mennyiségû fogyasztása hozzájárul a szervezet napi B2-, B6-, B12-, A-vitamin, cink, magnézium, kalcium igényének fedezéséhez.

Mit kell tudnunk a gabonafélékrõl?

A gabonafélék és gabonaalapú termékek, más néven cereáliák az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen alkotóelemei.

Fontos összetett szénhidrát, élelmi rostforrásaink, és egyes ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaznak. Ilyen szempontból közülük is értékesebbek a teljes értékû gabonafélék. Ide tartoznak a teljes õrlésû lisztbõl készült barna-, korpás-, magokkal dúsított kenyérfélék, pékáruk, a gabonapelyhek, a teljes gabonaszemet tartalmazó õrlemények, natúr gabonapelyhek, müzlik, zabkorpa, hajdina, köles stb.